Ma nagyon rosszul osztottam el a folyadékbevitelt. Délután 3/4 5-ig talán ha 3 decit ihattam. Persze azóta bepótoltam, de tudjuk, mit jelent ez. Fizetek érte, már érzem. Pedig most, hogy megemeltem a rostbevitelt a reggeli zabpelyhes joghurttal, még jobban kell figyelni rá. Mindegy. Holnap mérés, látszani fog.

Egyébként nem volt nehéz a mai nap, átlagos kaják voltak, nemigen okoz kihívást semmi. Ha egy halvány pillanatra fel is merül bennem olyasmi (gondolat, kép), ami nem volna helyes, rögtön eszembe jut a pesti út, és hogy amíg csak lehet (azaz 24-ig) tartani kell, mert ott nem tudom, hogy fogom megoldani. Viszont ez teljesen más, mint mondjuk a farsang volt. Mert ott eleve édesség és tombolás volt kilátásban, Pesten viszont csak figyelni nem akarok. Tombolásról egyébként se nagyon lehet szó. Se a tanfolyam, se a vonatút hazafelé nem tolerálja a hasmenést :P.

Szóval a mai kalória 1.670 volt, és a hasprogram 31/31/31. Próbálom a lábemeléseket megállás nélkül megcsinálni, ma 22-ig ment. Fekvőtámaszt még mindig nem merek, mert amikor pl. nyújtáskor a kezemre támaszkodom, az még fáj. De különben nem nagyon akadályoz, inkább óvatosságból nem csinálok bizonyos mozdulatokat, nem annyira a fájdalom miatt.

Tele van a fejem a kötéssel. Azt pedig csakis 65 kg alatt körül érdemes fontolgatni. Fonalboltokat hajtok fel Újpesten, csoportokra találok, mintákat bújok és modelleket tervezgetek. Mi is legyen az első, milyen színű, milyen fazonú, egyáltalán hova fogom őket hordani, satöbbi. Ami elsőre eszembe jut, az egy csakrasorozat-mellény. Az praktikus, hasznos, gyönyörű és változatos. A bonprix katalógusból kiszedtem a mérettáblázatot, elég reálisnak látszik, hogy esetleg akár rövidtávú célruhát is lehessen kötni. (Úgy értem, akkor nekiállni a kötésnek, amikor még nem tudok méretet venni magamról, mert addigra akarom befejezni, mikorra lefogyok) De ez nem biztos, hogy fontos, hiszen mire odakerülök, hogy érdemben kössek, már elképzelhető, hogy le is fogytam...

Nagyon jól ment a mai nap is, ami a kaját illeti. Viszonylag könnyen mondtam nemet azokra a dolgokra, amik már nem fértek bele, és azokra, amik miatt esetleg nem ehetek rendesen. Mint például a tábla csokira, ami megfordult a fejemben, de arra a rengeteg halmozódó kajára gondoltam, ami a hűtőben gyűlik. Ha okos vagyok, a hétvégén nem kell főznöm, ha ilyesmit csinálok, akkor viszont csomó megromlik, és szórhatom a kukába.

Fáradt voltam - nem tudom, milyen alapon, mikor 10 órát (!) aludtam. Szóval nehezen vettem rá magam a mozgásra, de végül nem csak sikerült, hanem rendesen átöltöztem, sportmelltartó, póló, meg ami kell, azzal, hogy végigcsinálok egy BodyJam-et. (Hiányzik a Cindy, de még mindig érzem a csuklómat) De közbeszólt a cipő.

Vettem egy cipőt látatlanban. Olcsó volt, de azt gondoltam, a Decathlon az márka. Hát lehet, de az olcsó ott is ócska. Már mikor először felvettem, akkor éreztem, hogy nem stimmel, de nem akartam a kolléganőm segítségét kisebbíteni, hát örültem és lelkesedtem. Megpróbáltam vattával kiegyensúlyozni, de ma már világossá vált, hogy nem járhatok és nem futhatok benne. Gondoltam, megtartom benti tornacipőnek, arra talán még jó lesz. Hát nem. Már öt perc után éreztem, hogy csavarja a lábam, 24-nél már aggódtam, úgyhogy inkább hagytam. Szóval vagy meg tudom csinálni, vagy megy a kukába. Most megint beletelik pár napba, míg kialexanderezem!

A hasprogramot emeltem: 31/31/31. Nem tudom, van-e értelme, hiszen a lábemelést eddig se tudtam végigcsinálni pihenés nélkül. De a felüléseknél meg a plank-nél meg úgy éreztem, elbírom...

Ma abban a rövidtávú célnadrágban voltam, amit pár napja fedeztem fel. Bár talán még kicsit korai. Nem szorít, csak olyan szerencsétlen helyen van a zseb varrása, hogy félek, kikezdi a feszülés. 

Ja. Mérés:

Elég jó, bár a grafikon rajzolásnál szembesültem vele, hogy ennyi centi már voltam :). Viszont a súlyom most már tényleg 70 alatt van (remélem, így a lélektani határt végre átlépve kicsit felpörögnek a dolgok), és a %-ok is javultak, a testzsír például 40 alá ment ( az eredeti 42 volt). Szóval 8 hétnyi lépcső után 4 kilónyi fogyás - még mindig hozom a papírformát...

Tegnap picit rosszul szerveztem az időmet. Délelőttös héten hosszúzni annyit jelent, hogy extrém fáradt vagyok, mikor hazaérek. Persze, hogy nem bírtam azonnal tornázni, amikor meg nekiállhattam volna, felhívott egy jó barátom, és 3/4 11-kor tettem le a telefont azzal, hogy nem bírom tovább. De persze már tornázni nem tudtam. (Azt hozzá kell tenni, hogy a telefonhívás nélkül is sok energia lett volna rávenni magam, és nem esküszöm meg rá, hogy sikerült volna.)

Ennek persze az is lett a következménye, hogy reggel megint kialvatlan voltam, és későn keltem, tehát a mérésből csak annyira futotta, hogy ráugrottam a mérlegre súlyt mérni. 70 kg, ami nem olyan jó, ha azt nézem, hogy szombaton már 69,6 kg voltam, de nem is rossz, ha azt nézem, hogy akkor fél tízkor mértem, most meg reggel ötkor. Szerencsére holnap délutános leszek, tehát tudok majd reálisan mérni (egy nap csúszás nekem belefér). Aztán szombaton megint jó, mert szombat, szerdán szünet, szombaton szombat, szóval jó sok mérést rendesen meg tudok csinálni. 

Tegnap egyébként a kaja rendben volt, 1.670 kalóriával zártam. Elkezdtem reggel a kis zabpelyhet kis joghurtban éhgyomorra, plusz innivaló dolgot, érzem, hogy működik. A sok folyadék megy továbbra is, ezzel most megint nem lesz gond. És rengeteg alma van itthon.

Ma is rendben volt a kaja: 1.650 kalória. Az ovisat lemondtam. Elég sok kaja van a hűtőben, és láttam, hogy vagy a tegnapit vagy a mait érdemes lesz lemondani. A mait mondtam le: tegnap paprikás krumpli volt, ma bolognai. Jó döntés volt :). Holnap kérek megint: spenót lesz :).

Ma megvolt a 30-as hasprogram. 

Megérkezett a stopperes órám futáshoz. Nem tudja mind, amit ígértek, de amit tud, azzal is sokkal könnyebb lesz bánni, mint az okostelefonnal.

A csuklóm még fáj, de határozottan javul.

Ma reggel elaludtam - majdnem -, és rohanni kellett, de amit a tükörben láttam, attól lemerevedtem, úgyhogy eltöltöttem előtte pár engedélyezetlen másodpercet. Megjelent a hasam két oldalán az a vonal vagy én nem is tudom, hogy micsoda, ami csak akkor van, amikor már alakul. Nem tudom, leírni, csak ott van :) Tudod, amikor már van oldalad, amikor az ember már nem henger alakú, hanem ellipszis alapú hasáb :P

A mai nap extra jó lett volna. Délelőttös vagyok, és mivel az előző ilyen kicsit nehézre sikerült, kicsit tartottam tőle. De végül nem volt gond, sőt, simán ki tudtam tartani étkezések között. De aztán felhívott a barátnőm, hogy menjünk vásárolni. Mentünk. Míg sétáltam hozzá, imádkoztam, hogy ellen tudjak állni a csábításnak. És úgy is volt, az édességet meg a péksüteményeket szinte meg se láttam. Gyümölcsjoghurtot vettem és almát, és egyetlen pici (12,5 gramm) csokikát. Persze ezzel is 1.730 lett a kalória, 40-50-nel több, mint szeretném, de azért almával vétkezni nem olyan gáz :P.

Vettem natúr joghurtot és aprószemű zabpelyhet is, reggel megmérem, mennyi kalória egy kis csészényiben elkeverni egy teáskanálnyit, és ezzel fogom indítani a napot. Bár a rengeteg folyadék is megtette a hatását, ha érted, mire gondolok. Nem baj, ezt most már csinálom, egészséget akarok! Jó lesz már nyugodtan mérlegre állni mindig, és nem azt számolni, hogy mikor is voltam utoljára...

Ma nem volt edzés, a hasprogramhoz nem volt sok kedvem. Azzal vettem rá magam, hogy megengedtem, hogy a könnyített verziót csináljam. 30/30/30 ez is, csak levettem a szobacsizmám :).

Ja. Arra szoktam rá - most, hogy már lehet megfagyás nélkül enni a konyhában is -, hogy evés közben a bonprix katalógust forgatom. Pedig tudom, hogy nemigen fogok onnan rendelni, szeretem felpróbálni a ruhát,és a kezemben érezni az anyagát, de akkor is inspirál. Még egy ok, amiért komolyan veszem ezt a pár hetet: amikor Pesten járok, talán nézek magamnak nadrágot. És azt is kitaláltam, hogy szoknyát is fogok hordani! És ma vettem (pénzért!!! mikor a neten ingyen is van egy csomó!!!) kötős újságot. Hasonló okokból, mint a ruhakatalógust :)

Rengeteget iszom. VÉGRE! Odakészítem a 2 literes kancsót, ahol mindig járok, akárhonnan akárhova megyek a lakásban. Így aztán folyton iszom egyet-egyet. Ma biztos megvolt a 3 liter. Remélem segít, mert az emésztésem katasztrofális, csoda, hogy ennyit is tudtam fogyni eddig. Holnap megnézem, lehet-e egy ilyen kis falusi boltban valami korpafélét kapni. Ha igen, veszek hozzá joghurtot, és beáldozok reggelente 1-200 kalóriát rá.

Az evés teljesen rendben volt ma is. Edzésnek a futást gondoltam mára, de sötét volt és hideg és esőreállós. Feldobtam egy pénzt, és azt mondta, inkább BodyJam. Mentem vele 33 percet, a hasprogramból meg a 30/30/30-at. De utána azért el kellett mennem sétálni, csak kicsit, és nem tempósan, hogy kicsit a levegőn legyek két nap bezártság után.

És arra gondoltam, hogy tulajdonképpen milyen szerencse, hogy a biznisz most ilyen laposkúszásban megy, így a tanfolyamig tényleg a fogyáson lehet a fókusz.

A csuklóm még mindig fáj... Még azt se tudom eldönteni, hogy javult-e.

Mérés volt ma. Hivatalosan 70 kg alá mentem, de valahogy nem ujjongok tőle. Nem tudom, olyan magától értetődő, vagy nem tudom. Mindenesetre remélem, hogy túl ezen a lélektani határon talán most már kicsit gyorsabban megy majd.

A nap egyébként teljesen átlagos, bár délután kettőkor már csak 300 kalóriányi tartalékom volt, mert bár nem reggeliztem, gyakorlatilag kétszer ebédeltem. Nem volt gond. Újabban azzal élem túl a hosszú délutánokat, hogy használom a Norbi-elvet. Vagyis azt a gondolatot, hogy pár óra csak, és ehetek megint. Ha kellene, ki is számolnám, hogy pontosan hány óra van hátra holnap reggelig, de erre még nem volt szükség.

Sikerült végre megfogalmaznom, miért akarom normál kajákból megszokni a mennyiséget. Mert azt akarom megszokni, hogy normális legyen az érzés, hogy úgy fejezek be egy étkezést, hogy nem feszül a gyomrom. Hogy nem akkor vagyok jóllakva, ha mindjárt kipukkadok. És ezen az úton jól haladok - anélkül, hogy ennek így tudatában lettem volna. És bevallom, nagyon tetszik. (Úgy értem, agyilag, Fizikailag nem mindig.) És meggyőződésem, hogy ez TÉNYLEG meg fog védeni a visszahízástól. De nem csak ez inspirál. Mostanában bejött az a gondolat is, hogy mára befejeztem az evést, le van tudva, nincs vele gondom. Nem kell számolnom, melegítenem/főznöm/készítenem/maszatolnom, mosogatnom, tehetem a dolgom.

A délután sorozatnézős gyöngyfűzéssel telt, na ebből nagyon nehéz felkelni megcsinálni a hasprogramot. De segít, hogy mostanában erre meg úgy tekintek, hogy nem nagy ügy, az edzés menő, milyen jól néz már ki, hogy megyek tornázni, meg ilyenek. 

Úgyhogy a mai nap 1.670 kalória, hasprogram 30/30/30. Megfordult a fejemben, hogy megnövelem kicsit, de most nem. Most a rendes edzés idejét fogom növelni, és nem szabad túl gyorsan haladnom. (Ja, nincs izomlázam, pedig a tegnapi edzés után volt rá esély.) A csuklóm még fáj...

A vízzel úgy van, ahogy gondoltam, sokkal könnyebben legurul a két liter, mint eddig, és lesz az még több is..

Jó napom volt, igyekszem elhatárolódni a benti balhétól, kértem is, hogy sikerüljön. Ma sokáig aludtam, nem így terveztem, de nem bánom, mert így sokkal könnyebb, és most ez a legfontosabb. 0 kalóriával ebéddel indítani a napot tök jó. Délután vásárolni voltam a városban, elment a nap, vacsorára értem haza, elég sok kalóriakerettel. Ettem vacsorát, és alig vártam, hogy elteljen kis idő, hogy edzhessek!

Nehéz volt választani, mert a csuklóm még mindig fáj, és ma erősítő nap volt, szóval nem akartam táncolni (futni már nem is lehetett volna, mert sötét volt). Így választottam Rubint Rékát, ami kicsit mellényúlás volt, mert azt hittem, hogy csak a 22 perc comb, de aztán kiderült, hogy ja, utána még van ugyanennyi fenék, és ki tudja, mi még... Elég jól bírtam különben, és nem azért álltam ki 16 perc után, mert nem bírtam volna végigcsinálni, ha küszködve is, hanem mert éreztem, hogy abból csúnya izomláz lenne, és ahhoz semmi kedvem. Úgyhogy a maradék időben lépcsőztem, az is comb-edzés :). Plusz a hasprogram 30/30/30.

Utána még vasaltam, meg mosogattam, nem mertem rögtön leülni, bár persze lenyújtottam.

Hétvégére rengeteg kajám van a túrós tésztától a sütőben sült halrudacskáig csupa finomság, rengeteg krumlilevessel :). Nem lesz kajagondom.

A csuklómat talán hétvégén kipihentetem, edzés vasárnap lesz, az is futás (gondolom), utána megint pihenőnap, keddre meg csak helyrejövök...

A telefonomat sikerült úgy beállítani (se az edzőcipő, se a stopperes óra nem ért még ide), hogy kényelmes legyen futáshoz.

Fura helyzet van az oviban, mindenki zizi, rám is átragad. Csak a rezgés, a problémát nem nagyon veszem át. De sokat tisztítottam és imádkoztam, hogy a feszültség ne akarjon zabálásba fordulni. Mert akart. De nem hagytam. Arra gondoltam, hogy van ez a pár hét, amikor nyugi van, nem vagyok hajlandó elszúrni. Úgyis ott lesz az a 6 nap Pesten... (Most hogy így belegondolok, lehet, hogy ezt azért lefaragom 3-ra. Na majd meglátom). Egyelőre kihasználom a nyugis napokat.

Kicsit megváltozott a hozzáállásom a mozgáshoz, nem tudom, mitől. Szinte elvágólag március egytől. Ma is, mikor lementem megcsinálni a hasprogramot (30/30/30), nem esett nehezemre - pedig este 10 utánra maradt, és ilyenkor, mikor belefeledkezem a munkába, már nagyon nehezen szoktam elvonszolni magam odáig, még ha nem is vagyok fáradt annyira.

Viszont azt nemigen tudom, hogy pontosan mennyit ettem, több kérdéses kaja volt ma. Szóval lehetett 1.700 is és 1.850 is. Remélem, több nem...

Észreveszem, hogy a fenekem sokkal de sokkal keményebb, mint volt. És végre a hasprogram utáni nyújtás eredményét is érzem, most már nagy nehezen legalább az ujjaimat le tudom fektetni a földre teljesen, mikor előrehajolok. Majd amikor a tenyeremet is tudom! (Ja, meg összezárt lábbal :P )

Megint elővettem a vizeskancsómat. Most már elég enyhe az idő, hogy ne kelljen melegíteni a vizet, ez máris sokban megkönnyíti az elegendő folyadékbevitelt. Már rám fért...

Lezárult a február, a második teljes hónapunk. Az eredmény nem valami szívderítő, de nem is lehetett többet várni 18 lépcsőfoktól. Ráadásul sajnos az összes (mind a 4) elrontott napom sűrű egymás utánban, 2 héten belül történt. Tehát ebben a hónapban kábé 70 dekát fogytam, és 2 centit. Mondjuk rövid is volt a hónap :P.

Ilyenkor szoktunk elkeseredni, pedig nincs miért.

1. Ennyi munkát beletéve ennyi eredményt lehet elvárni :P
2. Havi 70 dekát fogyva is 60 kilós lennék már, ha elkezdtem volna 20 hónapja...

És harmadikként említsük meg, hogy bizonyos dolgokban fejlődtem, ami nagyon is fontos.

• A szokásnaplóm napi értéke decemberben 4,71 volt, januárban 5,87, februárban pedig 6,78.
• Januárban összesen 8 edzést csináltam, februárban 12-t.
• Februárban csak 3 edzésnapot hagytam ki, és az edzésidőt is növeltem a végére, a hasprogram pedig 12-ről immár 28-ra nőtt.

Remek alap a márciusra, amikor is 24-ig semmi extra kihívásnak nem nézek elébe, csak a saját csapdáim lesznek, ami remélhetőleg már kevesebb. És márciusban már igazi edzések vannak, amelyeket addig csinálok, ameddig tartanak.

Ma jó napom volt. A kaja nyugis, 1.650 kalória lesz, mire végzek. Edzésnek ma vagy a fit-teszt lett volna, vagy legalábbis erősítő. De a bal csuklómban valami ínhüvelygyulladásféle van, nagyon fáj és nem tudom forgatni. Még annyira nem vészes, de mondjuk egy tál ételt nem tudok vele megtartani... Úgyhogy inkább pihentettem. Ráadásul olyan szép az idő, és megszáradt a megragasztott cipőm is, szóval elmentem futni. Igen, hazaértem a gyaloglásból, ittam egy kávét, és már indultam is! Első hetes futásprogram. Önmagában nem lett volna nehéz, sőt, de ahelyett, hogy a domboldalban futottam volna oda-vissza viszonylag vízszintes terepen, vettem egy nagy levegőt, és futottam dombnak le, dombnak fel. Na így azért érdekes volt :). A pulzusom 168-ra ment fel, ez több, mint amit mérni szoktam (144-150), de most éppen hegymenet után kellett mérni. (Ja, végül is ez is egy teszt volt...). A hasprogramot pedig felemeltem 30/30/30-ra, szerintem ez most maradni fog egy darabig, különös tekintettel arra, hogy az erősítő edzésekben vannak hasizom-gyakorlatok is.

Meg kell mondjam, nagyon jó érzés végre teljes edzésekkel dolgozni. Nem csak elvonszolni magam 20 percig...

Ja. És ma felértem az 50. lépcsőfokra. Ezzel pedig a program nagyjából negyede megvan!

Ma kábé délután 3-kor befejeződött a nap.

Fánk volt az ebéd, úgyhogy óvatos voltam: nem ettem reggelit. A fánk szerencsére nagyon zsíros volt, úgyhogy nem nagyon ízlett, és nagyon kicsi is volt, ez is szerencse. Úgyhogy csak másfelet ettem meg ebédre. Azért délután még megkísértett, egyet megettem. Darabját 400 kalóriával számoltam, szerintem az fedezte, amilyen pici volt... Így aztán már több kalória nem maradt.

Holnap mérés. Sajnos megint későn fekvős vagyok, és a holnapi konzultáció miatt nem lehetek későn kelős. Nem ittam kávét ebéd óta, és éhenhalás ellen ma nem kólát vettem, hanem más (hasonlóan bűnös) édesítőszeres szutykot, csak kerülni akartam a koffeint. Ennyit tettem mindössze a cél érdekében. Nem nagyon érdekel a holnapi eredmény. Mindenképpen nem az eddigi eredménynek, hanem egy új fejezet kezdetének tekintem. Egyébként vicces, hogy a 49. lépcsőn vagyok, azaz pontosan 7 hét eredménye lesz.

Most viszont alaposan biztonságban leszek legalább két hétig, mert ha lesz is veszélyes kaja jövő héten, akkor délelőttös leszek, tehát simán ki tudom kerülni, utána meg leghamarabb szerdán lesz (ha lesz), és az még nagyon sok idő. Ki fogom használni!