A tegnapi nap is érdekes volt.
Reggel viszonylag sokat ettem - sajtos kenyér volt a reggeli teával. Amikor délelőttös vagyok, akkor azért necces kicsit minden, mert itthon mondjuk iszok egy teát a reggelihez 20 kalóriából, az oviban viszont ugyanez minimum 100, ez pedig a reggelire szánt keretem durván 30 %-a, ami szó szerint durva. Ha kakaó/tejeskávé van, vagy finom a reggeli (mint ugye tegnap), akkor még nehezebb.
Az ebéd rántott hal volt, és azt is szeretem, a kolléganőmtől kaptam csokit (azt is szeretem), szóval délután hatra minden bennem volt, ami megengedett. Amellett rosszul is viselkedtem, és éjszakába nyúlóan filmeztem, de ez egy másik történet.
Mérés is volt:
| Súly | 71,9 kg |
| Mellbőség | 98,5 |
| Derékbőség | 89,5 |
| Csípőbőség | 105,5 |
| Combkerület | 57 |
| Összesen | 350,5 |
Elégedett vagyok - viszonylag -, mert minden érték jobb kicsit. Ugyan naptár szerint 30 nap után vagyunk, de a lépcsőm szerint pontban 3 hét után. A fogyás 1,7 kg és összesen 7 cm. Ezzel pedig elégedett lehetek, hiszen a fél kiló hetente nekem rendben van. De ha ebben a tempóban fogynék pontosan (ami nyilván egy elméleti feltevés), akkor május 5-ére lennék 59 kg. (WOW!) Jó volt ezt most kiszámolni, mert szuper, hogy végre 72 alatt vagyok, ami nekem ugye egy lélektani határ, ugyanakkor már olyan sokszor jutottam el eddig, hogy az öröm helyett hajlamos vagyok inkább azt érezni, hogy jójó, eddig tudom, de mikor lesz már tényleg kényelmes az a rohadt fekete nadrág??? Szóval csak nyugi. A válasz: két hét múlva :P
Ugyanakkor van itt két észrevétel:
- már megint alig 5 órai alvás után volt kora reggeli mérés, úgyhogy tudtam, hogy ma rendes időben azért én ezt megnézem újra. (Igazam is lett: ma reggel 71,6 kg voltam. Nem baj, ezt most nem írom be sehova, a jövő héten délutános vagyok, tehát rendesidős mérés, majd kedden már jó lesz).
- ha ránézek az edzésnaplómra, azt látom, hogy 11 nap telt el az utolsó normális edzés óta. Úúúúúú, ez nagyon jujujejnyebejnye!
Meg tudom magyarázni, de nem fogom. Bűntudatot se fogok érezni juszt se, viszont ezen MA változtatni kell. Csak úgy magamnak mondom biztatásul, hogy lassan vége a januárnak, a február meg már a kúszunkatélbőlkifele, azaz egyre könnyebb lesz erőt venni magamon.
Az is eszembe jutott, hogy hamarosan vége egy hónapnak, közeleg a FogyiKlubos elszámolás ideje, ez lesz Rubinababával az első, várom. Ilyenkor a hétköznapokban az ember csak darálja a napokat, egyiket a másik után, és persze írjuk a mindent, de visszanézni egy hónapon azért jó érzés szokott lenni. Már ha minimum átlagos, és ez a mienk (eddig) az volt. Minimum ;)
