Nem nagyon van miről írni. Tartom a kaját (1.690 kalória), most itthon vagyok, úgyhogy viszonylag könnyen. De mozogni nem bírok. Nem segít a helyzeten, hogy a csuklóm megint bedurrant (a múltkori fekvőtámaszos Péntek Enikő + a kötés), nagyon fáj és dagadt.

Nem tudom, mi van. Alapból nagyon alacsony az energiaszintem, mert már hetek óta nem tehetek semmit, csak várom a tanfolyamot, amikor ugye meghatározhatom a pontos irányt. Rohadtul nem vagyok ehhez hozzászokva, az én életem az örökös tervezés, agyalás, alkotás, haladás, új dolgok tanulása, kipróbálása, integrálása. Most meg csak telik az idő. Hiába lenne mindenféle, amit tehetnék, az alapjárat annyira alacsony, hogy mozdulni sincs erőm a szó szoros és átvitt értelmében sem.

Nem segít az sem, hogy szemmel láthatóan nem fogok tudni annyit fogyni, amennyi elég lenne ahhoz, hogy klasszul felöltözzek a tanfolyamra (ez nagyon inspirált még pár hete), és hogy esetleg Pesten vásárolhassak ruhát. (Most el is határoztam, hogy akkor viszont már nem is veszek addig semmit, míg le nem fogyok teljesen, és át nem válogattam a ruhatáramat).

Nem tudok mást tenni, tisztítok. Muszáj hinnem, hogy azért van ez, mert tulajdonképpen mindig is a mozgás volt a legnehezebb számomra, és talán ez most egy esély, hogy ennek véget vessek...