Tegnap nem volt erőm írni, beteg-féle voltam. Nem kellett lefeküdni (mondjuk szívesen tettem volna, de akartam is, hogy kibírjam), de sok értelmeset nem tudtam csinálni. 

Viszont ennek ellenére sikerült lenyomni a 20/20/20-nyi hasprogramot. Szerencsére nem volt edzésnap, mert ugye úgy szólt az ígéret, hogy akkor is lefelé kell húzni a lépcsőt, ha azért nem csinálom, mert beteg vagyok.

Az evés nem volt nagyon nehéz, és nagyon örülök, mert átléptem a tegnapi nappal a lélektani határt: mostanában a 14. napon mindig beborultam, és az volt a legfontosabb cél, hogy ha csak egy nappal is, de ezt túllépjem.

Álltam mérlegre (reggel korán), de amint láttam, hogy 71,5 kg, már szálltam is le róla, nem érdekelt a többi. Majd szombaton megmérem rendes időben. Most persze be vagyok kerítve, mert szombatig meg talán nem kéne elrontani, ha már arra várok, hogy lássam, most akkor csakugyan hogy is állok. Úgyhogy szerintem addig már kibírom, aztán meglátjuk.

Ma ezért nem is nehéz, bár valójában nem könnyű. Reggel sűrű kaják voltak az oviban (napraforgómag lehéjazva, amiből ugye elég pár csipet, hogy sok legyen, kalács és tejeskávé). Aztán hazajövet kaptam ajándékba 2 szalámis zsemlét, és eluralkodott rajtam a spórolás. Aztán még megittam egy banánturmixot, mert megkívántam, és mert jólesett kipukkadni. Ez viszont azt jelenti, hogy egy órakor 1.500 kalóriánál tartottam.

Nem baj. Megleszek. A vacsora kis semmi-menza-leves lesz. Legfeljebb korán lefekszem. Viszont az edzés is megvolt már, nemtom, mi talált, lementem vécére, és ha már lent voltam, megcsináltam. 20 perc kardió, és hasprogram 21/21/21 (tádááááám!).

Várom a szerelőbarátomat, de lehet, hogy alszom egyet délután... Elég gyenge vagyok. De nem beteg igazán, csak gyenge. (Érdekes, hogy az edzés viszont jól és könnyen ment!)

Ja, csúnya izomlázam van a combomban és a fenekemben :P .